Készen állsz arra, hogy segítsek változtatni az életeden?
Jelentkezz egy ingyenes felderítő beszélgetésre!

Szijjártó Mónika
Angol nyelvtanár és coach
Ha tetszett a cikk, oszd meg!
Amit nem tudsz megmutatni, az nem látszik – és nem is számít
Sokan emlékszünk olyan pillanatra, amikor tudtunk valamit. Tényleg
Nem tippeltünk, nem csak tanultuk – értettük.
És mégis: amikor meg kellett volna szólalni, amikor felelni kellett, vagy amikor kérdeztek, valahogy nem jött ki. A szavak nem álltak össze, a gondolat nem lett mondat.
És az a tudás, ami bennünk élt, láthatatlan maradt.
Ez a pillanat kegyetlen – és mindenki ismeri.
Ez a pillanat mutatja meg, miért nem elég tudni valamit.
Mert a világ, bármilyen furcsán hangzik, csak azt a tudást tudja elismerni, amit lát.
És a tudás csak akkor válik láthatóvá, ha kommunikáció formáját ölti.
Ez nem szónoklás. Nem szereplés.
Ez annyit jelent: el tudod-e mondani, amit gondolsz? Meg tudod-e mutatni, mit tudsz? Képes vagy-e értelmes párbeszédet kezdeni róla?
Minden kompetencia egyfajta belső működés. Egy képesség arra, hogy tudásodat alkalmazd, értelmezd, döntésekbe ültesd át.
De ez a működés csak akkor válik észlelhetővé, ha látszik.
És amit látni lehet – az mindig kommunikációban jelenik meg.
Ezért mérnek kompetenciát vizsgán, prezentációban, interjún, pályázatban.
Nem azért, mert ez a legkényelmesebb módszer – hanem mert ez az egyetlen tér, ahol a tudásod testet ölt.
A kommunikáció valódi szerepe tehát nem az, hogy közvetít – hanem hogy láthatóvá tesz.
Ahogy a lámpa nem a tárgyat hozza létre, csak megvilágítja – úgy a kommunikáció sem maga a tudás, de nélküle a tudás sötétben marad.
Sokan azt hiszik, hogy ha valaki jól tud beszélni, az biztosan többet is tud.
Pedig nem a beszéd szépsége a döntő – hanem az, hogy a gondolat eljutott-e oda, ahol megértik.
Ez az, ami igazán számít- és ez az, ami tanulható.
Mert a kommunikáció nem adottság – hanem tanulási felület.
Hogyan tanuljuk meg kifejezni a tudásunkat?
- A történelem megtanít okokat keresni, érvelni – és szókincset ad a társadalmi jelenségek, politikai folyamatok értelmezéséhez.
- A matematika megtanít pontosan gondolkodni – és megtanít arra a nyelvre, ahol minden állítás mögött struktúra áll.
- A földrajz megtanít rendszerekben látni – és megtanít arra, hogyan beszéljünk klímáról, térbeli viszonyokról, ember és környezet kapcsolatáról.
- A természettudományok megtanítanak kérdezni, magyarázni – és olyan szókincset adnak, amivel képes vagy természeti jelenségekről, egészségről vagy technológiáról érdemben megszólalni.
- Az irodalom megtanít érzéseket, viszonyokat, árnyalatokat kifejezni – és ehhez szókincset is ad: képeket, stílusokat, nézőpontokat.
- Az állampolgári ismeretek megtanítanak vitázni, érvelni, döntést hozni – és megtanítanak úgy beszélni a társadalomról, hogy annak súlya és célja legyen.
- A vizuális kultúra, ének-zene vagy testnevelés megtanítanak a nem-verbális kifejezés nyelvén működni – de megtanítanak arról is beszélni: mit jelent, amit látunk, hallunk, átélünk.
- A digitális kultúra új nyelvet ad a kifejezéshez – és megtanít arra, hogyan kommunikáljunk hitelesen képekben, szövegekben, multimédiás formában.
És még sorolhatnánk.
A kommunikáció nem pusztán „megszólalás” – hanem tartalommal megtöltött jelenlét.
És ehhez a tartalomhoz a tantárgyak adják az anyagot – a kommunikáció pedig a formát, amin keresztül mindez láthatóvá válik
Ha ezekre a tantárgyakra nem „anyagként”, hanem kifejezési térként nézünk, akkor a tanulás értelmet nyer.
Mert nemcsak arról szól, hogy mit tudsz – hanem arról is, hogyan tudod megmutatni, amit tudsz.
Ha megtanuljuk elmondani, amit tudunk, akkor a tudás életbe lép.
Több blogbejegyzés
A tudás nem elég – A kommunikáció mint a kompetencia valódi belépője
Volt egy korszak, talán mindannyiunk életében, amikor az volt a „tudás”, amit vissza tudtunk mondani.
Történelmi évszámokat, évfolyamokat, definíciókat, igeragozási táblázatokat.
Az előítéletek magas ára
Sokan nem is gondolják, hogy az előítéletek milyen sokba kerülnek, hiszen csak az emberi természet ártalmatlan hóbortjainak tartják őket. Azonban az előítéletek súlyos árat követelnek, időt, energiát és lelki nyugalmat kérve cserébe.