Ebben a helyzetben a tudatosság és a jelenlét olyan divatos szavakká váltak, amelyek gyakran felbukkannak önismereti könyvekben, alkalmazásokban és képzéseken. Az emberek sokszor tévesen úgy hiszik, hogy egy kis meditáció vagy egy tudatosságot segítő alkalmazás letöltése már önmagában is képessé teszi őket a jelenlét és a tudatosság gyakorlására.
A jelenlét mélyebb megértése egy komplex, holisztikus megközelítést igényel, ami magába foglalja az önismeretet és az önfegyelem gyakorlását is.
Az önismeret és az önfegyelem a jelenlét alappillérei, megismerjük erősségeinket, gyengeségeinket, gondolatainkat és érzelmeinket. Az önfegyelem segít abban, hogy fókuszáltak maradjunk és ne engedjük, hogy a felesleges „mentális zaj” elterelje a figyelmünket. Az állandóan pörgetett gondolatok, az örökös tervezés, és az aggodalom mind olyan zaj, ami miatt nehezen tudjuk megkülönböztetni, mi is a fontos, és hajlamosak vagyunk elveszni a részletekben. A halogatás, egy másik negatív tényező, gyakran azonnali, átmeneti megkönnyebbülést hoz, de távol tart a jelen pillanattól és az adott feladattól. Amikor halogatunk, a figyelmünk nem a jelenre, hanem egy későbbi, „ideálisabb” időpontra irányul. Mindenki tapasztal negatív gondolatokat. A lényeg, hogy ne engedjük, hogy ezek eltereljék a figyelmünket vagy aláássák az önbizalmunkat
Az önismeret és az önfegyelem ezért a jelenlét alapjai. Önismeret nélkül könnyen elveszhetünk a gondolatainkban és az érzelmeinkben, míg az önfegyelem nélkül a figyelmünk könnyen elterelődik.

Sokan úgy gondolják, hogy a jelenlét egy elérhető állapot, egy „végső cél”, amit egyszer és mindenkorra el lehet érni. Valójában azonban a jelenlét egy folyamatos gyakorlat, egy életmód, amit nap mint nap újra és újra gyakorolni kell, nem csupán egy pillanat, egy állapot, amit egyszer elérünk, és onnantól kezdve megőrizzük. Sokkal inkább egy folyamatosan alakuló, épülő és változó gyakorlat, ami a különböző élethelyzetekben és kihívások közepette is fenntartható.

A tudatos önismeretre épülő jelenség egy mélyebb, tartósabb állapot, amely magában foglalja az önismeret és az önfegyelem hosszú távú fejlesztését. Ez az állapot lehetővé teszi, hogy valaki teljes mértékben jelen legyen a pillanatban, és megérthesse a saját gondolatait, érzéseit és viselkedését.

A „ráhangolódásos” jelenlét ezzel szemben inkább egy átmeneti állapot, amely segíthet az embereknek rövid távon a jelen pillanatra fókuszálni. Ilyen lehet egy meditációs gyakorlat vagy egy tudatosságot segítő alkalmazás használata. Ezek az eszközök hasznosak lehetnek, de önmagukban nem biztosítanak tartós változást vagy mélyebb önismeretet.
Tehát, ha igazán jelen akarsz lenni, legyél tudatában az önismeret és az önfegyelem fontosságának, és mélyedj el a jelenlét valódi értelmében.